Az �ra f�radtan ketyegett a falon, r��r�sen sz�molva a lassan �jszak�ba fordul� perceket. A csendet csak n�ha t�rte meg a lapok serceg�se. Ezen a k�s�i �r�n m�r csak egy-k�t di�k g�rnyedt a vaskos k�nyvek f�l�, szem�ket elsz�ntan szegezve a n�ha egybe foly� bet�kre. A vizsg�k r�miszt�en k�zeledtek, �s keser�en kellett r��bredni�k, hogy van mit bep�tolniuk.

Hermione is f�radt s�hajjal d�rzs�lte meg a szem�t. El�tte k�nyvek �s jegyzetek �sszevisszas�ga hevert, mint egy azt sugallva, hogy t�bb mindent pr�b�lt egyszerre megtanulni. Itt �lt m�r egy ideje, de most �gy �rezte, hogy az agya nem k�pes t�bb inform�ci�t befogadni. Ny�jt�zott egyet, �s amikor ism�t kinyitotta a szem�t, kelletlen�l d�bbent r�, hogy m�r nincs egyed�l. Draco Malfoy hanyagul t�mszkodott az asztalra, �s �that� tekintet�t r�szegezte. Hermione lemond�an forgatta meg a szem�t.

- Sz�p j� est�t Granger. – sz�lalt meg Malfoy, mik�zben elmosolyodott.
Hermione er�s k�sztet�st �rzett r�, hogy besz�ljon neki, hogy m�gis mit sz�p-j�-est�zik itt neki az, aki id�ig embersz�mba se vette, de lenyelte a haragj�t. Csak az�rt se fogja Malfoy felideges�teni.
- Neked is Malfoy. – mondta hidegen.

- Nem csal�dtam benned, l�tom g�zer�vel k�sz�lsz a vizsg�kra.
Hermione felpillantott, �s f�rk�sz� tekintet�t a fi�ra szegezte, de semmilyen g�nyra utal� jelet nem tal�lt.
- Neked se �rtana – jegyezte meg. – A RAVASZok egy�ltal�n nem k�nny�ek.

- Nem hiszem, hogy pont neked ne siker�ln�nek.
Hermione szeme megvillant.
- K�sz a b�kot Malfoy, igaz�n kedves t�led! – v�gta r�, �s hangj�b�l nem tudta sz�m�zni a g�nyt.

Malfoynak ez az �j fajta viselked�se valami�rt egyre jobban ideges�tette. Nehezebb volt meg�riznie a hidegv�r�t, mint azt gondolta. Hogy a k�nyelmetlen szitu�ci�t megel�zze, egy p�lca int�ssel a t�sk�j�ba parancsolta a holmijait, majd fel�llt az asztalt�l.
- Sz�vesen maradn�k m�g csevegni – mondta sajn�lkoz� mosollyal. – De tudod van m�s dolgom is.

V�ll�ra vette a t�sk�t, �s els�t�lt Draco mellett, mikor az ut�na sz�lt:
- K�r �rte, de tal�n majd legk�zelebb. B�r kiv�ncsi lenn�k r�, mi lehet az a fontos �s halaszthatatlan dolog…

Hermione megfordult, �s tekintete egy pillanatig arr�l �rulkodott, hogy melegebb �ghajlatra k�ldi a fi�t. De azt�n elmosolyodott, �s szinte der�s hangon sz�lalt meg.
- Tudod Malfoy, randim lesz Mark Willforddal. Sz�vesen tal�lkozn�k veled is, de att�l f�lek nem lenn�nk egy s�lycsoportban.
K�ld�tt m�g egy b�jos mosolyt Malfoynak, majd sarkon fordult �s kiment a k�nyvt�rb�l, m�g miel�tt a m�sik b�rmit is mondhatott volna.

Ahogy kil�pett az ajt�n, megk�nnyebb�lten l�legzett fel. Most m�r azt�n v�gk�pp nem tudta meg�rteni Malfoy viselked�s�t. Meresztgeti azt az �r�kk� kiismerhetetlen tekintet�t, olyan hangon besz�l vele, mintha �vek �ta puszipajt�sok lenn�nek…

Persze, � is hallott m�r Malfoy Casanov�t ut�nz� viselked�s�r�l, de azt egyenesen kiz�rtnak tartotta, hogy vele szemben is err�l legyen sz�. Hiszen � azt�n soha nem ny�lna egy s�rv�r�h�z, ezt hangoztatta �pp eleget. De ha esetleg m�gis, akkor se hozz� j�nne, akit megvet! Nyilv�n csak egy j�t akar r�h�gni az ostoba haverjaival azon, hogy h�ly�teni pr�b�lja…H�t csal�dni fog! Malfoy t�nyleg nem norm�lis, ha k�pes ilyeneket felt�telezni r�la.

Azt viszont k�nytelen volt tudom�sul venni, hogy ezek az esetek meglehet�sen kellemetlenek a sz�m�ra…Mintha Malfoy jelenl�te irrit�l�an hatna r�, a teste szinte remeg idegess�g�ben, �s a k�l�nb�z� indulatok vadul �ramlanak benne. R�gen nem tudta Malfoy ennyire felideges�teni, akkor most mi�rt? Hiszen most se k�ne ezzel foglalkoznia, m�gis ezen j�r az agya…Le kell higgadnia.

Hirtelen maga el�tt l�tta a fi� enyh�n d�bbent arc�t, mikor “kikosarazta”, �s nem �llta meg, hogy ne nevesse el mag�t. Malfoy most biztos d�h�ng, mert egy s�rv�r� bemert neki sz�lni! H�t d�h�ngj�n csak, ezek ut�n tal�n b�k�n hagyja v�gre! Meg azt�n majd pont Mark Willforddal fog randizni…Persze, helyes sr�c, s�t kifejezetten j�k�p�, de nem egy �szl�ny. Igaz, hogy Mark t�nyleg elh�vta �t, de finoman visszautas�totta.

Attol, mert nemr�g lett v�ge egy kapcsolat�nak, m�g nem fog az els� fi� nyak�ba beleugrani, csak az�rt, hogy ne maradjon egyed�l, vagy hogy bossz�t �lljon Ronon. Keser�, nosztalgikus mosollyal gondolt arra, hogy volt id�, mikor m�g ilyen cselekkel pr�b�lta felkelteni Ron �rdekl�d�s�t, vagy csak f�lt�kenny� akarta tenni �t…De m�ra mindezek m�r gyerekesnek t�ntek. Belef�radt ezekbe a j�t�kokba. Ha Ron t�nyleg szerette volna, nem hagyta volna �gy itt…

Sz�ve f�jdalmasan szorult �ssze. Nem az a nagy, �get� f�jdalom volt, mint az elej�n, hanem valami megf�radt, tompa, de �lomneh�z b�nat, ami a belsej�ben h�z�dott. M�g ha valahol nagyon m�lyen tiszt�ban is volt vele, hogy ez �gy volt j�, azt a t�nyt sokkal nehezebb volt elfogadni, hogy jelenleg Ron, Harry �s � �gy viselkednek egym�ssal, mint h�rom idegen. T�rt�nt ak�rmi, hat �v bar�ts�got nem lehet megtagadni…

Harryvel m�g van es�ly helyre�llitani a dolgokat, na de Ronnal? Hi�ba a k�nz� hi�ny, de arra nem lenne k�pes, hogy �gy viselkedjen, ahogy eddig. Mintha a k�z�sen elt�lt�tt h�napok nem lenn�nek t�bbek egy t�n�keny �lomn�l, amik semmilyen nyomot nem hagynak az emberben…Ezek a sebek ann�l j oval m�lyebbek. Hiszen m�g arra is k�ptelenek, hogy egy l�gt�rben maradjanak. “K�zel h�t �v alatt id�ig jutottunk”gondolta keser�en.

Gondolatmenet�b�l az z�kkentette ki, hogy valaki er�teljesen a test�nek csap�dott. A l�k�st�l a kez�ben l�v� k�nyvek a f�ldre hulltak. Megtorpant, �s fej�t ijedten kapta fel, keresve az �tk�z�s forr�s�t. Vele szemben Pansy Parkinson �llt, len�z�en vigyorogva.

- N�zhetn�l a l�bad el�, s�rv�r�! – mondta g�nyosan.
- Tudod Pansy, annyira jelent�ktelen vagy, hogy m�g az se t�nik fel nekem, ha velem szemben j�ssz egy �res foly�s�n! – v�gott vissza Hermione. Tiszt�ban volt vele, hogy Pansy direkt ment neki, hogy provok�lhassa.

- Csak ne l�gy olyan nagyra magaddal Granger – sziszegte Parkinson. – Mert m�g el�fordulhat, hogy a te jelent�s szem�lyedet veszi a sz�j�ra az eg�sz iskola.

Sokatmond� pillant�st vetett r�, majd v�laszt se v�rva tov�bb ment. Hermione hitetlenkedve cs�v�lta a fej�t. Parkinson azt�n v�gk�pp nem fogja felideges�teni, mondhat neki ak�rmit. Bossz�s s�hajjal �sszeszedte a k�nyveit, majd � is elindult.
Egy dologban biztos volt: a mai napra b�ven el�g volt neki a mardek�rosokb�l.

Kritika �r�sa