Amanda hidegen n�zett a t�k�rk�p�re a n�i mosd�ban. A kviddicskupa d�nt�nek nemr�g lett v�ge, �s az eredm�ny egy�ltal�n nem az volt, amit � elk�pzelt. Draco nem nyerte meg a meccset… De tal�n nem is ez a t�ny volt zavar�, hanem hogy Draco l�tv�nyosan rosszul j�tszott ma, mintha nem akarn� megnyerni a meccset…

Figyelte a fi�t az ut�bbi p�r napban, �s nagyon nem tetszett neki az, amit l�tott. Draco mintha nem lenne �nmaga… sz�tlan �s ingerl�keny, �s felt�n�en ker�li az � t�rsas�g�t. �gy viselkedik, mintha az a kis s�rv�r� jelentene neki valamit. M�g a gondolat is nevets�ges.

A t�k�rb�l l�tta, hogy Hermione bel�p a mosd�ba. A szeme �sszesz�k�lt a t�m�r ut�latt�l. A l�nyon nem lehetett nem �szrevenni, hogy szenved, de a sz�m�t�s�ba hiba cs�szott. A d�h �gette bel�lr�l, mikor megl�tta a kis s�rv�r�t Potterrel egy�tt. Potterrel, akinek meg k�ne vetnie az�rt, amit tett…

Haragj�t csak m�g jobban fokozta, mikor megtudta, hogy Potter �s az a Weasley liba ism�t egy�tt vannak. A terve nem j�tt be, de n�mi el�gt�tellel t�lt�tte el a tudat, hogy mennyi szenved�st okozott nekik.

B�josan elmosolyodott, mikor Hermione oda�llt mell�, hogy megmossa a kez�t.
- Rem�lem nem vagy nagyon �sszet�rve azok ut�n, ami t�rt�nt – mondta.

Hermione feln�zett r�, �s a szeme megvillant.
- Ne akard elhitetni velem Amanda, hogy sajn�lsz.

- Eszem �g�ban sincs – mosolygott tov�bb Amanda. – Csak gondoltam megosztom veled, hogy mi is volt annak a fogad�snak a t�tje, azt hiszem, �rdekelne.
L�tta a l�ny szem�ben a f�jdalmat, �s a gonoszs�g m�mor�t� �rz�se j�rta �t a lelk�t.

- Abban fogadtunk, - mondta �lvezettel a hangj�ban, - hogy ha Draco nyer, megkap engem…
Hermione most m�r ha akarta volna, se tudta volna elrejteni az �rz�seit. Teste megremegett, �s a tekintete gyan�san csillant meg.

- Mekkora ribanc vagy… - suttogta er�tlen�l.
- A helyzet az, kicsim, hogy jelen pillanatban r�lad mondj�k ugyanezt – felelte k�nnyed�n Amanda a h�tborzongat�an neg�des mosoly�val. – �s ha most megbocs�jtasz, van Dracoval n�mi elsz�molnival�nk…

A v�gs� csap�s biztos tudat�ban megfordult, �s otthagyta maga m�g�tt a d�bbenett�l s�jtott Hermion�t.


* * * *


Draco f�radtan s�t�lt a szob�ja fel�. Borzalmas napja volt, hiszen el kellett viselnie a mardek�rosok szemreh�ny�sait az elvesztett d�nt� miatt. De az az �tkozott kviddicskupa m�r nem sz�m�tott… Az�rt j�tszott ma annyira rosszul, mert �gy gondolta, ha lemond a kup�r�l a griffend�lesek jav�ra, ezzel a nemes gesztussal megszabadul a b�ntudat�t�l is.

Nos, a b�ntudat egyenl�re maradt, �s hozz� m�g csatlakozott a t�rsai csal�dott sz��radata. Nem �rdekelte… �gyis mindj�rt v�ge ennek az �tkozott tan�vnek, �s � kiszabadul ebb�l a t�lfesz�tett l�gk�rb�l.

Az ajtaja el� �rve elmorogta a jelsz�t, �s megk�nnyebb�lten l�pett be a szob�j�ba. De ez a megk�nnyebb�l�s nem tartott sok�ig… A kanap�r�l Amanda mosolygott r�, cs�b�t�an elny�jtott test�t csak egy lenge ruha fedte.

- H�t te mit keresel itt? – k�rdezte Draco d�bbenten.
- Arra gondoltam, hogy �nnepelhetn�nk. – mutatott a pezsg�re a l�ny.
- Amanda, a csapatunk vesz�tett.
- De te nyert�l, vagy m�r nem eml�kszel?

Amanda fel�llt a kanap�r�l, �s odament Dracohoz. V�gigsimitott a fi� mellkas�n, �s ig�z� tekintet�t r�szegezte.
- Amanda, k�rlek, ne most… - l�pett el t�le Draco.
- Hogy �rted, hogy ne most?
- Lesz m�g r� el�g id�nk, nem? Most csak egyed�l szeretn�k lenni egy kicsit.

R�gy�jtott egy cigarett�ra, �s levetette mag�t a kanap�ra. Amanda a fi� k�r�s�t semmibe v�ve odament hozz�, �s az �l�be �lt.
- Te is tudod, hogy j� lesz… - suttogta szenved�lyesen. – M�g soha nem k�v�ntalak ennyire…

Ajkai felfedez�sre indultak a fi� nyak�n, nyelve finoman k�stolgatta a puha b�rt. Draco er�tlen�l hagyta, hogy Amanda kivegye a kez�b�l a cigarett�t, majd miut�n elnyomta a hamut�lban, forr�n megcs�kolta.

Olyan r�g�ta v�rt erre a cs�kra, annyiszor k�v�nta, �s most m�gse �rzett semmit. Ugyanolyan volt, mint egy �tlagos cs�k. �lvezte, �s felkeltette az �rz�keit, de semmilyen m�r reakci�t nem v�ltott ki bel�le. Nem volt benne az a reszket� v�gy, mint Hermione cs�kj�ban…

Felr�mlett el�tte a l�ny tekintete, az a l�ng, amit akkor l�tott a szem�ben, mikor f�l�hajolt…
Eltolta mag�t�l Amand�t, �s fel�llt a kanap�r�l.
- Mondtam, hogy most nincs kedvem hozz�!

Idegesen gy�jtott r� egy �jabb cigarett�ra, de nem n�zett r� a l�nyra. Nem akart r�n�zni…
- Mi van veled, Draco? – hallotta Amanda s�rt�d�tt hangj�t a h�ta m�g�l.

- Semmi.
- Akkor mi�rt nem akarod?
- Mi�rt k�ne megindokolnom? – k�rdezett vissza Draco, de hangj�b�l �rz�d�tt az idegess�g.
N�h�ny pillanatig csend volt, Draco egym�s ut�n sz�vta be a m�ly slukkokat.

- Granger. – sz�lalt meg v�g�l Amanda.
- Mi van? – fordult meg Draco.
- Az van – mondta g�nyosan Amanda, - hogy az a kis s�rv�r� mag�ba bolond�tott.
- Norm�lis vagy?! Gondolkozz, hogy miket mondasz, ez m�g viccnek is rossz!

- �gy gondolod? – n�zett r� megvet�en Amanda. – N�zz magadra, most is hogy viselkedsz! Ez nem te vagy! Mi�ta egy�tt volt�l azzal a lib�val, mintha kifordult�l volna �nmagadb�l, te is tudod, ne tagadd!

Draco elfeh�redett, �s �rezte, ahogy kisz�rad a sz�ja. Amanda szavai t�ls�gosan �szint�k voltak a sz�m�ra…
- N�zd Amanda, voltam m�r jobb passzban is. Most csak van egy-k�t dolog, amit �t kell gondolnom �s helyre kell tennem magamban, de ett�l m�g nem v�ltoztam meg. –mondta v�g�l hidegen.

- Ne l�gy ostoba, Draco – folytatta szenvtelen�l Amanda. – Granger csak egy s�rv�r�, egy senki, nem olyan, mint mi! Ne kock�ztasd a j�v�det miatta! Gondolj a sz�leidre, a terveidre, �gy akarsz a S�t�t Nagy�r szolg�ja lenni?! Ne csin�lj h�lyes�get!

Draco n�m�n �llta Amanda f�rk�sz� tekintet�t.
- Ne agg�dj, nem fogok. – felelte v�g�l.
- Helyes.

Amanda fel�llt a kanap�r�l, �s Draco el�l�pett. Karjait a nyaka k�r� fonta, �s ell�gyult hangon sz�lalt meg:
- Hagyd, hogy seg�tsek neked ellazulni…

Nyelve ism�t r�tal�lt Draco b�r�re, de az ell�pett t�le.
- Azt hiszem, nem voltam el�g vil�gos. Nem akarok most szexelni. Egyed�l akarok maradni. K�rlek menj el, Amanda.

Elfordult a l�nyt�l, �s a cigarett�t elnyomta a hamut�lban. A teste remegett, de nem akart megingani. Csak egy kis nyugalmat akart…

Nem l�tta, hogy a l�ny von�sai eltorzulnak a d�ht�l, �s r�szegezi a p�lc�j�t.
- Crucio! – sikoltotta.

Dracot v�ratlanul �rte az �tok, �s a test�be nyilall� f�jdalomt�l a f�ldre zuhant. Mintha ezer �s ezer k�s v�jt volna a hus�ba, a k�n g�rcsbe fesz�tette, sz�tt�pte bel�lr�l…

Azt�n hirtelen v�ge szakadt, �s � zih�lva meredt Amand�ra.
- Capitulatus! – ki�ltotta a l�ny, mire Draco p�lc�ja is a kez�ben volt.
- Meg�r�lt�l?! – ord�totta Draco. Fel akart �llni, de a Cruciatus ism�t eltal�lta.

- Jobban teszed, ha nem mozdulsz meg! Most a kezemben vagy, Draco Malfoy! Nem haszn�lt a sz�p sz�, h�t most viseld a k�vetkezm�nyeit! Engem senki nem utas�that vissza b�ntetlen�l!

- Amanda, te beteg vagy…
- �gy gondolod? Tudod mit, lehet, hogy t�nyleg beteg vagyok! Beteg ett�l a sok nyomorult, ostoba embert�l, akik k�r�lvesznek, de akik semmibe venn�nek, ha nem j�tszan�m meg magam! Nem tudnak r�lam semmit! F�lnek t�lem, de tudom, hogy mit mondanak a h�tam m�g�tt! El�t�lnek, mert haszn�lom a testem, az egyetlen dolgot, ami �rt�kes bennem, de ami el�g ahhoz, hogy el�rjem a c�ljaimat! A kedves nevel�ap�m volt az els�, aki vissza�lt a testemmel, aki letepert a sz�nalmas v�gy�t�l vez�relve! Van fogalmad arr�l, milyen �rz�s, ha meger�szakolnak?! Hogy is lehetne, hiszen te is csak egy ostoba pasi vagy! H�t akkor d�nt�ttem el, hogy fegyverk�nt haszn�lom a f�rfiak ellen azt, aminek nem tudnak ellen�llni! �s eszk�zk�nt a saj�t felemelked�semhez… Nem fogod kereszt�l h�zni a sz�m�t�saimat Malfoy, senki nem �llhat az utamba! Egy perc m�lva m�r nem fogsz eml�kezni semmire, nekem pedig hatalmam lesz f�l�tted!

Draco d�bbenten n�zte Amanda gy�l�lett�l eltorzult arc�t. Ijeszt� volt �s megr�z�, mintha a l�nyt valami elsz�nt �r�let sz�llta volna meg. Tekintete elborult, �s a teste reszketett, ahogy most kirobbant bel�le az �vek sor�n felhalmoz�dott keser�s�g.

Draco tudta, hogy gyorsan kell cselekednie. L�tta, hogy Amand�t elvak�tj�k az indulatok, �gy egy hirtelen mozdulattal el�re lend�lt, �s a f�ldre d�nt�tte a l�nyt. A p�lc�kat kicsavarta a kez�b�l, mik�zben Amanda elsz�ntan tiltakozott. Ahol k�rmeit Draco b�r�be m�lyesztette, v�res cs�kokat hagyott maga ut�n, de a fi� ell�kte mag�t�l a l�nyt, �s r�szegezte a p�lc�j�t.

- �s most mit akarsz csin�lni Malfoy? – k�rdezte g�nyosan Amanda.
Draco egy pillanatig csak n�zte a f�ld�n fekv� l�nyt, akinek a szem�ben m�g mindig a gy�l�let vibr�lt, majd halkan azt mondta:
- �n semmit, Amanda. De az igazs�g megszabad�t.

Kritika �r�sa