A Roxfortban �j pletyka j�rt a falak k�z�tt, miszerint Amanda Clarksont kicsapt�k f�benj�r� �tkok alkalmaz�s��rt. A pontos t�rt�netet senki nem tudta az �rintetteken k�v�l – akik m�lyen hallgattak a dologr�l - , de a t�m�val kapcsolatban mindig elhangzott Draco �s Hermione neve is.

Egyesek tudni v�lt�k, hogy ez volt Hermione bossz�ja a fogad�s�rt, m�sok pedig megesk�dtek r�, hogy Amanda �s Hermione p�rbajozott a sz�ke mardek�ros�rt, �s a l�ny akkor haszn�lta a tiltott �tkokat.

A hangulat �ltal�nosan felold�dott a l�ny t�voz�s�val, �s az emberek szabadon besz�lgettek Amanda viselt dolgair�l, naponta ker�ltek �j t�m�k az asztalra vele kapcsolatban. M�g ha ezeknek a nagyr�sze koholm�ny is volt, akkor is megd�bbent� volt tapasztalni, hogy Amanda mennyire befoly�solta az �let�ket.

Hermione kit�rt a faggat�z�sok el�l, �gy �rezte, hogy amik az igazgat�i szob�ban t�rt�ntek, nem tartoznak m�sra. Bossz�t �llhatott volna Amand�n, megsz�gyen�thette volna m�g jobban, de a t�rt�ntek ut�n ink�bb sz�nalmat, mintsem gy�l�letet �rzett ir�nta. Megd�bbentette az a m�lyen gy�kerez� gy�l�let �s keser�s�g a l�nyban, amit l�tott, �s sokszor elgondolkozott azon, hogy mi t�rt�nhetett vele, hogy id�ig jutott. De a l�ny t�voz�s�val � is megk�nnyebb�lt…

�gy t�nt, v�gre kezdenek rendbej�nni a dolgok k�r�l�tte. A mardek�rosoknak most nem volt mire g�nyol�dniuk, a t�bbiek meg napirendre t�rtek a t�rt�ntek f�l�tt, �s az �j pletyk�val voltak elfoglalva. Harrynek igaza volt: minden csoda h�rom napig tart.

Amanda lehet, hogy megpr�b�lta sz�tz�zni a bar�ts�gukat, de az�rt ez nem olyan, amit olyan k�nnyen el lehetne puszt�tani… A tri� ism�t egy�tt volt. Harry csak �gy sug�rzott a boldogs�gt�l, �s �r�me �tragadt mindkettej�kre. Ronnal hossz� id� ut�n siker�lt tiszt�zniuk a f�lre�rt�seket, �s Hermione v�gre visszakapta mindk�t bar�tj�t.


Ron a vizsg�k ut�n kereste fel Hermion�t a szob�j�ban. Hermione meglep�dve n�zett az ajt�ban zavartan �lldog�l� fi�ra. Mindenki m�sra sz�m�tott, csak r� nem.

- Szia Hermione – sz�lalt meg Ron. – Bemehetek?
- �hm… persze – �llt f�lre az ajt�b�l Hermione.
Ron bes�t�lt a szob�ba, majd tan�cstalanul Hermion�ra pillantott.
- �lj csak le – mondta a l�ny, mik�zben helyet foglalt a kanap�n.

Ron le�lt mell�, �s lehajtotta a fej�t. Hirtelen nem tudta, hogy is kezdjen bele a mondanival�j�ba… Egy percig kellemetlen csend volt, amit Hermione pr�b�lt megt�rni:
- Hogy siker�ltek a vizsg�k?

- H�t nem voltak valami k�nny�ek… de egy-kett� az�rt biztos siker�lt. �s neked?
- Nem is tudom… - mondta Hermione elbizonytalanodva. – Szerintem nem �rtam le mindent az �tv�ltoztat�stan �t�s k�rd�s�hez, �s sz�mmisztik�n is �sszekeverhettem valamit, mert…

Hirtelen elhallgatott, majd r�n�zett Ronra.
- V�g�lis most m�r mindegy. Nem hiszem, hogy err�l szerett�l volna besz�lni velem.

- H�t nem eg�szen – mosolyodott el Ron. – �n csak szeretn�k bocs�natot k�rni a viselked�sem miatt. Meg�rt�bbnek kellett volna lennem.
- Ahogy nekem is… - s�hajtotta Hermione. – Ne haragudj, hogy nem tudtam akkor megtenni…

- M�r mondtam, hogy nem hib�ztatlak. Vagyis eg�szen pontosan t�ged nem. Magamat viszont…
- Magadat?
- Igen… Azt hiszem, ha akkor �n nem viselkedek veled �gy, te nem k�tsz ki ann�l a g�r�nyn�l… az �n hib�m.

- Felesleges hib�ztatnod magad… f�leg, hogy �n is ugyanolyan hib�s vagyok, hiszen Malfoy nem k�nyszer�tett semmire.

- De ha nem hagylak ott nem teszed meg.
- Hagyjuk ezt, Ron…- k�rte Hermione. – Megt�rt�nt. Hib�ztunk. De elm�lt…

- Igen, de van m�g valami, amit el kell mondanom… hidd el, nem vagyok b�szke r�.
Ron lehajtotta a fej�t, �s s�hajtott egy nagyot, miel�tt belekezdett volna.

- Az�rt hagytalak ott, mert Amanda telebesz�lte a fejem a h�lyes�geivel. Akkor meg se fordult a fejemben, hogy �rtani akar nekem, hiszen meg�rt� volt �s kedves, �n meg persze hittem neki. Elhittem neki, hogy nem szeretsz…

- M�r nem fontos…
- De igenis fontos! – n�zett r� Ron. – Mert ez m�g nem minden. Amanda azt is elhitette velem, hogy veled ellent�tben � igenis akar engem, �n meg bed�ltem neki. Amanda elcs�b�tott, �s �n meg akartam �t kapni!

- �s azt�n? – k�rdezte csendesen Hermione.
- Azt�n nem t�rt�nt semmi, mivel Amand�nak nem voltam el�g j�. Csak azt akarta, hogy sz�tmenj�nk.

Hermione n�m�n meredt Ronra, aki viszont nem mert r�n�zni. M�r megint Amanda. Ebben is Amanda keze volt… Ism�t �rezte azt a t�m�ny ut�latot Amanda ir�nt, mint r�gen.

- Nincs jogom nekem se el�t�lni t�ged – mondta azt�n halkan. – f�leg azok ut�n, amit �n tettem Malfoyjal.
Ron feln�zett r�, �s a pillant�suk egybe kapcsol�dott. Hossz� id� ut�n most el�sz�r �rtett�k meg egym�st.

- Felejts�k el ezt az eg�szet, Ron – k�rte Hermione. – Ami t�rt�nt, megt�rt�nt, m�r nem tudunk rajta seg�teni. �s nem hiszem, hogy csak az�rt ment�nk sz�t, mert Amanda �gy akarta. M�r el�tte is voltak probl�m�ink, �s tal�n… tal�n �gy volt a j�…

- H�t t�nyleg nem mentek valami fantasztikusan a dolgok – mondta Ron. – De azt ne hidd, hogy nem szerettelek.
- �n is szerettelek, Ron – borult a fi� nyak�ba Hermione. – �s most is szeretlek, csak…
- Ez ink�bb bar�ts�g, mint szerelem – fejezte be helyette Ron.

- Igen… - suttogta. – Tal�n mindig is az volt, csak szerett�k volna, hogy t�bb legyen.
- T�bbet nem rontjuk el – simogatta meg Ron Hermione haj�t.
- Hi�nyozt�l…
- Te is nekem. De most m�r minden �gy lesz, mint r�gen…

Kritika �r�sa