Draco m�g csak p�r perce �rkezett meg az otthon�ba, mikor az apja kil�pett a kandall�b�l.
- J� reggelt, fiam. L�tom, most kelt�l… - m�rte v�gig Lucius k�cos haj� fi�t.

- J� reggelt, ap�m. – k�sz�nt Draco is, mik�zben h�l�t adott az �gnek, hogy nem el�bb j�tt az apja. – Nem sz�m�tottam r�, hogy ilyen kor�n megl�togatsz.
- Att�l f�gg, mit nevez�nk kor�nnak. T�z �ra m�r elm�lt, �s te m�g fel se �lt�zt�l rendesen.

- De h�t otthon vagyok…
- Nem sz�m�t, hol vagy, egy Malfoy nem mutatkozhat �gy!

Draco lemond�an hunyta be a szem�t. Hi�ba gy�l�lte, ha az apja kioktatja, mint valami �t�vest, tudta, hogy felesleges lenne vele ellenkeznie. �gy megy ez m�r hossz� �vek �ta…

- �s minek k�sz�nhetem a l�togat�sodat? – k�rdezte ink�bb r�t�rve a l�nyegre.
- Els�sorban a b�l �gy�ben j�ttem A vend�gek este nyolcra hivatalosak, elv�rom, hogy te is id�ben ott l�gy.
- Ez term�szetes.
- A m�sik, amire szeretn�lek eml�keztetni, hogy itt az ideje megn�s�ln�d.

Draco els�padt, �s a pupill�i kit�gultak a d�bbenett�l.
- �n m�g nem akarok megn�s�lni! – felelte idegesen.

- Nagykor�v� v�lt�l, elv�gezted az iskol�t, a csal�dunkban �gy szok�s, hogy ilyenkor n�s�l az ember – mondta Lucius ellentmond�st nem t�r� hangon, �s hideg tekintettel m�regette a fi�t.
- Amanda Clarkson ide�lis feles�g lenne sz�modra. – tette hozz�.

- Amanda?! – visszhangozta Draco elk�pedve a nevet. Ez a besz�lget�s egyre rosszabb ir�nyt vett…
- Net�n valami gondod van vele?
- Nem… nem hiszem, hogy j� �tlet lenne… - ny�gte ki nagy nehezen Draco, aki m�g mindig a sokkhat�s alatt �llt.

- �n viszont tudom. Amanda gy�ny�r�, okos, �s magasan �ll a Nagy�r kegyeiben, ez t�bb, mint amit k�v�nhatsz!

- Igazad van, ap�m – szedte �ssze mag�t Draco. – De m�gse �rzem helyesnek, hogy a h�bor� k�zep�n ilyen dolgok vonj�k el a figyelmem. Majd ha megnyert�k a h�bor�t, r��rn�nk akkor foglalkozni a n�s�l�ssel.

Lucius elgondolkozva n�zett a fi�ra, �s sz�rke szemeiben olyan halv�ny elismer�s csillant meg, amit Draco nem sokszor l�tott t�le.
- Ahogy mondod, mindent az �gy�rt. – mondta hidegen.- Hajland� vagyok v�rni a n�s�l�sed k�rd�s�vel. De a h�bor�t hamarosan megnyerj�k, �gyhogy jobb, ha hozz�szoksz a gondolathoz. Tal�lkozunk este a b�lon. – biccentett Draconak, majd t�vozott.

Draco lassan engedte ki az eddig benntartott leveg�t, �s halv�ny megk�nnyebb�l�st �rzett. Szerencs�je volt… A hideg r�zta arra a gondolatra, hogy meg kell n�s�lnie, pont neki, akit�l m�r az is nagy teljes�tm�ny volt, hogy h�napok �ta csak egy l�nyra korl�tozta mag�t.

A h�zass�g k�pe mint egy sz�rny� r�m�lom k�s�rtette, nem akarta lek�tni mag�t, pl�ne nem Amand�hoz, aki nyilv�n kapna az alkalmon, hogy megint azt tehesse vele, amit csak akar. Azt m�r nem. Ugyan az�ta nem l�tta a l�nyt, hogy az t�vozott a Roxfortb�l, de hallott r�la ahhoz �pp eleget, hogy tudja, az a legjobb, ha min�l t�volabb tartja mag�t t�le.

A kicsapat�sa ut�n Amanda els� �tja a S�t�t Nagy�rhoz vezetett, aki mondhatni t�rt karokkal v�rta, �s nagy j�v�t j�solt neki. A l�ny bev�ltotta a hozz�f�z�tt rem�nyeket, �s az egyik legkegyetlenebb hal�lfal�v� n�tte ki mag�t, �s az idevezet� utat halott szeret�k sokas�ga jelentette. Vonzereje nagyobb volt, mint valaha, egy f�rfi se tudott neki ellen�llni, �s aki a h�l�j�ba ker�lt, t�bb� nem menek�lt: a szerelmi l�gyottok megh�kkent� sebess�ggel v�ltoztak hal�los �lel�sekk�.

Draco valahogy nem v�gyott r�, hogy olyan feles�ge legyen aki mellett sosem lehet biztos benne, hogy meg�ri a m�snapot. �s Hermione… tudta, hogy a kapcsolatuk j�v�je kil�t�stalan, de nem akart m�g lemondani a l�nyr�l. Sz�ks�ge volt r�. Hermione mellett boldog volt… Mikor a V�gz�s�k b�lj�n megcs�kolta a l�nyt, maga se hitte, hogy komolyabb �rz�sek fogj�k a l�nyhoz f�zni… Hajtotta a v�gy, hogy �t�lje azt, amit az els� �jszak�juk alatt �rzett, �s ez a v�gy a mai napig nem sz�nt meg. Azt, hogy szereti Hermion�t, m�g mag�nak se merte bevallani, nem hogy a l�nynak. T�l nagy sz�…


* * * *


A Malfoyok mindig is h�resek voltak arr�l, hogy megadj�k a m�dj�t az est�lyeiknek. Nem volt ez m�sk�pp azon az est�n se, mikor a hatalmas k�ri�ban �sszegy�lt mindenki, aki csak sz�m�tott a var�zsvil�gban, hogy meg�nnepelj�k Draco hal�lfal�v� avat�s�t. Ott volt az elit hal�lfal�k k�re, �s azok az �si, gazdag aranyv�r� csal�dok, akik t�mogatt�k a S�t�t Nagyurat, Draco tal�lkozott nem egy r�gi Roxfortos t�rs�val is.

Az est d�szvend�ge a S�t�t Nagy�r volt, aki a b�lon val� megjelen�s�vel nyilv�nval�v� tette, hogy imm�r biztos a gy�zelm�ben. V�ge a rejt�zk�d�snek. Ked�lyes modorban k�sz�nt�tte a h�veit, �s hangot adott abb�li rem�ny�nek, hogy Draco m�lt� lesz az apj�hoz �s ki�rdemli majd a kegyeit.

Sziszeg� hangj�t�l v�gigfutott Draco h�t�n a hideg, de �llta a v�rv�r�s szemp�r f�rk�sz� tekintet�t. B�szke volt r�, hogy a Nagy�r megjelent a b�lon, amit az � tisztelet�re rendezett az apja, �s tudta, hogy ez nagy kegynek min�s�l. A Nagy�r bizalmat szavazott neki, hogy �rdemes r�, hogy majd � is az elit hal�lfal�k k�z� ker�lj�n, ahogy az apja…�s � nem fog csal�d�st okozni neki.

A Nagy�r hideg elmosolyodott, mint aki tudja, hogy mi j�r Draco fej�ben. A fi� fejet hajtott, �s engedelmesen lehajolt, �s megcs�kolta a fekete tal�r szeg�ly�t. A b�l hivatalosan is megkezd�d�tt.

Mikor kisebb volt, Draco szerette ezeket a f�ny�z� est�lyeket, a gy�ny�r� ruh�kba �lt�z�tt embereket �s a r�gies t�ncokat. �mulva n�zte a kering� p�rokat, a szinte l�gies mozdulatokat, az embereket, akik ilyenkor annyira m�sk�pp viselkedtek, mint a val�s�gban.

De a b�lok k�l�n�s var�zsa most m�r szertefoszlott a sz�m�ra, �s nem �rzett m�st, csak ki�br�ndults�got. Persze, b�szke volt r�, hogy a csal�dj�nak ilyen befoly�sa van, de az a r�gi �rz�s tovat�nt… Ezek az est�lyek m�r nem voltak t�bbek puszta szerepj�t�kn�l, ahol az emberek az udvariass�g �larca m�g� rejtik el ellens�gesked�seiket �s verseng�s�ket a min�l nagyobb kegy�rt… A szavak �des m�regbe voltak burkolva �s a mosolyok hidegebbek voltak, mint egy t�li �jszaka…

Az egyetlen �szinte reakci�, amit l�tott, az a l�nyok rajong� tekintete volt, de ez meg ideges�t�bb volt sz�m�ra, mint eddig b�rmikor. Ironikusan �llap�totta meg, hogy egy �ve m�g remek lehet�s�get tal�lt volna ebben a b�lban ahhoz, hogy min�l t�bb l�nyt cs�b�tson el, de most semmilyen k�sztet�st nem �rzett r�. Egyik se �r annyit, hogy r�pazarolja az �rint�seit, nem t�bbek ostoba, felsz�nes lib�kn�l. T�ncolt vel�k, mert az illem ezt k�v�nta, de a l�nyok egy�rtelm� felaj�nlkoz�s�t g�nyos mosollyal h�r�totta el.

Mikor Pansy s�rva rohant el, mert v�gre meg�rtette, hogy a ‘nem’ most t�nyleg nemet jelent, Draconak m�r nagyon elege volt a l�nyokb�l, �s vissza akart vonulni a t�nct�rr�l. Ahogy oldalazva megpr�b�lt kiszabadulni a lend�letesen kering�z� p�rok sokas�g�b�l, hirtelen egy finom k�z ragadta meg a karj�t.

Bossz�san kapta oda a fej�t abban a hitben, hogy Pansy pr�b�lkozik megint, de a l�tv�nyt�l �nk�ntelen�l is nyelt egyet. Amanda �llt el�tte, aki tal�n gy�ny�r�bb volt, mint valaha. M�lyen dekolt�lt fekete ruh�ja mer�szen hangs�lyozta a melleit, a csaknem cs�p�ig felsliccelt szokny�b�l pedig kivillantak a combjai. Az eg�sz megjelen�se olyan szexu�lis vonzer�t �s cs�b�t�st sug�rzott, ami azonnali v�gyat �bresztett minden f�rfiban, de a tekintete hidegen, gonosz �lvezettel csillogott, szinte figyelmeztetve r�, hogy a sz�ps�ge vesz�lyt rejt.

- R�g nem l�ttuk egym�st, Draco – sz�lalt meg Amanda, mik�zben t�ncolni kezdtek. – �r�l�k, hogy imm�r Te is k�z�nk tartozol… mikor utolj�ra tal�lkoztunk, k�telkedtem benne, hogy �rdemes vagy r�.
- Szerencs�re ezt a Nagy�r d�nti el, �s nem te – felelte hidegen Draco.

- Ez igaz… - suttogta a f�l�be Amanda. – De a Nagy�r bizony�ra nem d�jazta volna, ha tudja azt, amit �n tudok… hogy s�rv�r�eket v�dsz…
- Sz� sincs r�la. Te akart�l olyan dologra k�nyszer�teni, amit �n nem akartam, majd megk�nozt�l, ezek ut�n ne csod�ld, hogy az igazgat�i szob�ban tal�ltad magad.

- K�nyszer�teni, mi? Vajon most is tiltakozn�l ellene? – lehelte, mik�zben test�t Draco�hoz nyomta. – Ha j�l eml�kszem, maradt egy kis elsz�molnival�nk…

- A fogad�snak m�r v�ge, Amanda! – sziszegte Draco, mik�zben ford�tott egyet a l�nyon, hogy ne kelljen �reznie a test�t. – Elutas�tottalak, vagy erre m�r nem eml�kszel?

- �s most? Mi�rt �lln�l ellent? – k�rdezte Amanda, mik�zben cs�b�t� tekintet�t a fi� szem�be f�rta.
- Nem csak te v�ltozt�l – mosolyodott el hidegen Draco. – El�g sz�nalmas, ha egy l�ny felk�n�lja mag�t. Tudod, akkor m�r nincs benne kih�v�s…

Amanda tekintete megvillant, majd Dracohoz simult �s kez�t �szrev�tlen�l a f�rfiass�g�ra helyezte.
- Jegyezd meg Draco, hogy mindig a n� d�nti el, hogy kivel �s mikor akar egy�tt lenni. Ha az eszed m�st is mond, a testednek akkor se tudsz parancsolni. L�tod… - mosolyodott el, ahogy a fi� mereved�s�t meg�rezte.

- T�vedsz, Amanda – mondta Draco, mik�zben eltolta mag�t�l a l�nyt. – Nem minden pasi gondolkozik az als�bb testr�sz�vel. Van el�g tapasztalatom hozz�, hogy parancsoljak a testemnek. �s most ha megbocs�tasz, mint j� h�zigazd�nak a t�bbi vend�ggel is t�r�dn�m kell… de az�rt k�sz�n�m a t�ncot.

Udvariasan biccentett a l�nynak, majd megfordult, hogy t�vozzon, de Amanda ut�na sz�lt:
- A menek�l�s nem �ppen azt mutatja, hogy ura lenn�l a helyzetnek…

- Itt az ideje, hogy megtanuld elviselni a visszautas�t�st – pillantott h�tra a v�lla f�l�tt Draco, majd egy g�nyos mosoly k�s�ret�ben elt�nt a t�megben.

Ahogy otthagyta Amand�t, a hideg magabiztoss�g azonnal elt�nt r�la. A teste bel�lr�l l�ngolt, a szexu�lis k�sztet�s ott vibr�lt minden porcik�j�ban, olyan h�vvel, hogy alig tudta visszafogni mag�t, hogy ne vesse r� mag�t az els� n�nem� l�nyre.

Szinte p�ni f�lelemmel sz�k�tt ki a zs�folt teremb�l a Malfoy k�ria hatalmas kertj�be, maga m�g�tt hagyva a mulatoz� vend�gsereget. A hideg sz�l j�les�en borzongatta meg felhev�lt test�t, �s szem�t lehunyva hagyta, hogy �tj�rja minden pontj�t. Feje lassan kezdett kitisztulni, a n� ut�ni v�gy t�volibb� v�lt.

El�vette a zseb�b�l a cigarett�j�t, �s r�gy�jtott. Ahogy a megnyugtat� f�st sz�t�ramlott a t�dej�ben lecsillap�tva az idegeit, m�r gondolkozni is k�pes volt. Hihetetlen, hogy Amanda mennyire tudja, mivel lehet teljesen felh�zni �t… �s az eg�sz megjelen�se… ellen�llhatatlan k�sztet�st �breszt minden f�rfiban, hogy a mag��v� tegye. Durv�n, �s vadul… Ahogy benne is… Mint r�gen a Roxfortban.

Az egyetlen k�l�nbs�g most m�r csak abban volt, hogy igenis meg�lljt tud parancsolni ennek a v�gynak. Ha menek�l�ssel, h�t menek�l�ssel, de nem fog engedni a l�nynak. Elm�ltak azok az id�k, mikor m�g hagyta, hogy j�tsszon vele. Ha engedne neki, azzal csak ism�t beh�dolna Amanda akarat�nak.

Lehet, hogy �lvezn�, s�t, t�bb mint val�sz�n�, de nem lesz a l�ny j�t�kszere holmi m�l� �lvezet�rt. �s ott van Hermione is… �pp ma k�z�lte vele, hogy komolynak �rzi a kapcsolatukat, erre meg cserbenhagyn� pont Amand��rt?! Amanda nem �r annyit, hogy Hermion�t elvesz�tse. Csak �pp nehezebb lesz majd ellen�llni neki, mint gondolta volna…