Draco idegesen doh�nyzott a nappalij�ban, elter�lve a k�nyelmes, s�t�tz�ld huzattal bor�tott fotelben. H�rom napja, hogy eredm�nytelen�l pr�b�lja keresni Hermion�t, de a l�ny nem jelentkezett.

Kez�vel ism�t megszor�totta a d�szes, ez�stkeret� kis t�kr�t, majd elsuttogta a l�ny nev�t. Ilyenkor az oda-vissza t�k�r p�rja felforr�sodik, jelezve, hogy keresik �t…

De a t�k�rben csak nem bukkant fel Hermione arca, csak a saj�t sz�rke szemei n�ztek vissza r� nyugtalanul. Valami baj t�rt�nt. Biztos volt benne…

Nem tudott ugyan r�la, hogy lett volna t�mad�suk az ut�bbi napokban, de h�t a Nagy�r terveit egyed�l csak � ismerte, hiszen a h�veinek m�g egym�s k�z�tt sem lehetett elmondani a feladataikat. Biztos teh�t nem lehetett benne, hogy a hal�lfal�k nem tal�ltak r� a l�nyra…

Keser�en d�bbent r�, hogy ha t�nyleg megt�madt�k a l�nyt, nem is tudna seg�teni rajta, hiszen m�g csak nem is tudna r�la. Annyit tudott, hogy Voldemort emberei �pp�gy vad�sznak r�, ahogy Potterre, de ez nyilv�nval� volt.

Mivel m�g �joncnak sz�m�tott a hal�lfal�k k�z�tt, nem vont�k bele komolyabb dolgokba. Ahhoz el�bb feljebb kell emelkednie a rangl�tr�n…

Igyekezett megfelelni a S�t�t Nagy�rnak, a k�rt b�jitalokat a lehet� legpontosabban v�gezte el, nem hi�ba volt Piton kedvenc tan�tv�nya, �s ha majd vesz�lyesebb feladatokat kap, azt is el fogja v�gezni. Hiszen nincs, amit ne tenne meg az �gy �rdek�ben…

De gondolatai hamarosan �jra el�rult�k. �jb�l megszor�totta a t�kr�t, nem akart belet�r�dni, hogy Hermion�val t�rt�nt valami. Aggodalm�t id�ig ugyan siker�lt elterelnie, de most m�r r�miszt�bbn�l r�miszt�bb k�pek jelentek meg el�tte.

Hi�ba volt m�g �jonc, azzal pontosan tiszt�ban volt, hogy b�nnak a hal�lfal�k az �ldozataikkal. L�tta a lelki szemei el�tt, ahogy Hermion�t k�nozz�k… a kicsi, t�r�keny teste v�rben �szik…

- Szedd �ssze magad, Draco! – sz�lt r� hangosan saj�t mag�ra, mik�zben idegesen belet�rt f�lhossz�, sz�ke haj�ba.

Belesz�vott a cigarett�j�ba, majd m�lyen let�d�zte a f�st�t, �s pr�b�lta kikapcsolni az agy�t. M�g nem telt el olyan sok id�. Nem kell felt�tlen�l a legrosszabbra gondolnia…

A percek csigalass�s�ggal v�nszorogtak, egyik cigi �gett a m�sik ut�n, �s � tekintet�t elsz�ntan a t�k�rre szegezte, mintha pillant�s�val pr�b�ln� megb�v�lni, de az makacsul hallgatott.

Egy forr� test simult az �v�hez, �s apr� kezek fon�dtak a nyaka k�r�. Lassan kinyitotta a szem�t, �s maga el�tt l�tta Hermione kipirult arc�t, �s v�gyt�l csillog� tekintet�t. Sz�lni akart, de a l�ny finoman ajk�ra tette az ujj�t, �s elmosolyodott.

Egy mozdulattal kib�jt selyem h�l�ing�b�l, felfedve gy�ny�r� meztelens�g�t. Draco �h�tattal n�zte a g�mb�ly� melleket, a has�nak finom vonal�t, �s az �ves v�llakat. Kez�vel �t�lelte Hermione derek�t, �s mag�hoz h�zta. Ajkuk �sszetapadt, �rezte a l�ny puha nyelv�t a sz�j�ban, mik�zben belemarkolt a form�s fen�kbe.

Hermione felny�g�tt, �s a cs�kot megszak�tva t�relmetlen�l b�jtatta ki Dracot a p�l�j�b�l. A fi� m�g jobban mag�hoz szor�totta �t, �s egyetlen mozdulattal a padl�ra fektette. Sz�j�val szenved�lyesen tapadt r� a k�v�natos mellekre, mik�zben Hermione a haj�ba markolt.

N�h�ny percnyi k�nyeztet�s ut�n a l�ny kezei lejjebb t�vedtek, �s letolt�k Draco nadr�gj�t. A v�kony ujjak szorosan r�fon�dtak a f�rfiass�g�ra, mire � fels�hajtott. Ler�gta mag�r�l a nadr�got, �s a l�nyra fek�dt, lassan bel�hatolva.

Hermione a fogait a b�r�be m�lyesztette, kezeivel a fi� fenek�be markolva �jra �s �jra k�zelebb h�zta mag�hoz, egyre gyorsabban… L�legzet�k egyre szaggatottabb� v�lt, apr� sikolyok hagyt�k el ajkukat, a v�gy sz�tt�pte �ket bel�lr�l…

F�jdalom. Nem beteljes�l�s. F�jdalom… A l�ny teste m�r nem forr�, hanem hideg, j�ghideg… Draco egy kicsit felemelkedett, �s kez�vel maga fel� ford�totta Hermione arc�t. A b�re feh�r, a szemei �vegesek. Hermione halott volt…

Felki�ltott, �s a teste hevesen r�ndult �ssze. A kez�ben felizzott a t�k�r… Kellett n�h�ny m�sodperc, hogy felfogja, mi t�rt�nik. A sz�ja kisz�radt, �s a teste izzadt volt, a tagjai elg�mberedettek. Az ablakon halv�ny napf�ny �ramlott be. Csak egy �lom volt…

Maga el� emelte a t�kr�t, �s Hermione arc�t l�tta meg benne. De mennyire s�padt volt az az arc…

- Mi t�rt�nt? Hol vagy most? – k�rdezte.
- M�r nincs semmi baj… - suttogta Hermione. – Volt egy kis baleset, behoztak a Szent Mungoba…

- A Szent Mungoba?! Kis baleset? Akkor nem ott lenn�l, te is tudod! Mi t�rt�nt?
- M�r j�l vagyok, Draco… Volt egy kis dolgom a Rendn�l, �s megs�r�ltem. De most m�r t�nyleg j�l vagyok… - pr�b�lkozott meg egy er�tlen mosollyal.

- Pont �gy n�zel ki – morogta Draco. – Mikor engednek ki?
- Tal�n m�r holnap, ha minden rendben lesz.

- Holnap �tmegyek hozz�d. L�tni akarlak.
- Rendben… de addig m�g besz�l�nk.
- Persze… Pihenj�l, j�?
- Nem is tudn�k m�st csin�lni…
- Helyes. Majd kereslek. Szia…
- Szia…

Draco er�tlen�l hanyatlott vissza a fotelba. Hi�ba tudta most m�r, hogy Hermione j�l van, �s biztons�gos helyen, m�gsem volt nyugodt. Most �rezte csak, mennyire agg�dott �rte… �s hogy mennyire f�lti…

Bele�r�lne, ha t�rt�nne vele valami. �s az az �lom is… Csak egy �lom volt, de m�gis… T�ls�gosan val�s volt, t�ls�gosan igazi… De az nem lehet, hogy legyen valami komolyabb jelent�se is, nem volt m�s, mint a t�lfesz�tett �r�k agysz�lem�nye… Rem�lhet�leg.

S�hajtva �llt fel, hogy vegyen egy zuhanyt. Tal�n az majd megnyugtatja…


* * * *


M�snap Hermion�t kiengedt�k a k�rh�zb�l, �s Draco sem kapott �j feladatot, �gy este akad�ly n�lk�l �t tudott menni hozz�. A l�ny egy kicsit m�g gyenge volt, de az arc�nak jobb sz�ne lett, �s a vesz�lyes kalandra m�r csak egy v�kony heg eml�keztette.

- Hamarosan az is el fog t�nni – mondta, mikor Draco finoman megcir�gatta a sebhelyet.
- Fogalmad sincs, mennyire agg�dtam �rted. – mondta halkan Draco.

- Agg�dt�l? – t�rt bele Hermione v�kony ujjaival a sz�ke tincsekbe.
- Annyira meglep�? – n�zett r� Draco. – Tudod, hogy mennyire fontos vagy nekem.

Hermione tekintete ell�gyult. Draco nem s�r�n tett ilyen vallom�sokat, de ha kimondott valamit, Hermione tudta, hogy azt komolyan is gondolja. Mag�hoz �lelte a fi�t, �s besz�vta a b�r�nek az illat�t.
- Hi�nyozt�l… - suttogta alig hallhat�an.

Draco l�gyan v�gigsim�tott a h�t�n, �s mag�hoz szor�totta a l�nyt. Sok�ig nem sz�lt egyik�k sem, de a csend, ami k�rbe vette �ket, t�bbet mondott minden sz�n�l. Hallgatt�k egym�s sz�vver�s�t, test�k egym�shoz simult, �s a benn�k felhalmoz�dott �rzelmek lassan kivirultak.

- �rzed ezt? – k�rdezte halkan Hermione.
- Igen. Hogy olyan j� veled…

- Gondolt�l m�r r�, hogy milyen lenne az �let�nk, ha nem lenne h�bor�? Ha nem k�ne f�ln�nk…
- N�ha. – mondta Draco lassan. – N�ha gondolok r�.

- Akkor se lenne egyszer�… De biztons�gban tudhatn�nk a m�sikat. Nem k�ne rejt�zk�dn�nk, olyanok lenn�nk, mint m�s norm�lis p�rok… Milyen vicces lenne n�zni az emberek arc�t, amikor megl�tn�nak egy�tt… mennyit nevetn�nk rajtuk… J� lenne szabadnak lenni, nem? Ha nem �rdekelne minket semmi �s senki… nem f�ggn�nk semmit�l, nem lenne j� �s rossz oldal, nem lenn�nek ellent�tek, csak mi…

- T�l sz�p lenne ahhoz, hogy igaz legyen, nem gondolod? – n�zett a szem�be Draco. – Az �lmok t�l t�k�letesek ahhoz, hogy azt�n ugyan�gy v�ljanak val�ra. Nem kell mindig t�bbre v�gynod az�rt, hogy boldog l�gy…

- Te most boldog vagy velem?
Draco nem �llta meg, hogy ne mosolyodjon el. Mag�hoz h�zta a l�nyt, �s megcir�gatta.

- Tal�n ennyire nem l�tszik?
Hermione megkereste Draco ajk�t, �s egy gyeng�d cs�kot adott r�. Azt�n a v�gy ism�t fellobogott...