- Mikor lesz m�r k�sz? – k�rdezte Draco, mik�zben tekintet�vel a serpeny�t b�v�lte.
- Ha �t m�sodpercenk�nt megk�rdezed, att�l m�g nem s�l meg hamarabb! – tolta arr�bb Hermione a fi�t, hogy ne legyen �tban.

- De �n �hes vagyok.
- Akkor is tudsz v�rni m�g k�t percet, nem? Otthon bezzeg megszoktad, hogy mindent azonnal megkapsz… Ink�bb �r�lj, hogy megcsin�lom neked.

- �r�l�k is.
- Am�gy is, szerintem te ha az �hhal�l sz�l�n �lln�l, akkor se tudn�l megs�tni egy toj�st! – csipkel�d�tt Hermione.
- De meg tudn�k.

- Na persze. K�tlem, hogy �letedben f�zt�l b�rmit is.
- Persze, hogy nem. De nem lehet olyan neh�z, ha m�g te is meg tudod csin�lni…

- Rendben Malfoy, akkor pr�b�ld csak meg! – nyomta a fi� kez�be a fakanalat, �s h�tr�bb �llt.
- �n csak vicceltem…

- �n meg nem. De ne r�m figyelj, hanem a toj�sra.
Draco nyelt egyet, majd �vatosan megforgatta a sisterg� �telt.
- Szapor�n Malfoy, oda ne �gjen.

- J�, de m�gis mit csin�ljak?!
- Na m�gis! Forgasd, de gyorsabban, n�zd meg, m�r f�st�l!

Draco �gyetlen�l ford�tott m�g egyet-kett�t a r�ntott�n, majd Hermione megel�gelte a szerencs�tlenked�s�t, �s kivette a kez�b�l a fakanalat, miel�tt az �tel teljesen oda�gett volna.

- Na ugye hogy nem megy, konyhat�nd�r – mondta diadalittasan.
- Els�re nem siker�lhet minden nekem se! Honnan tudhattam volna m�gis, hogy mit csin�ljak?!

- Jaj, mert azt�n roppant neh�z lett volna kital�lni!
- Igenis az! Tal�n valami h�ziman�nak n�zel?!
- Legal�bb megtudod, milyen sorsuk van! �s att�l, mert te b�na vagy…

- Ne fesz�tsd t�l a h�rt, Granger! Te vagy itt a h�zis�rk�ny!
- H�zis�rk�ny, mi? Hidrog�nfej�!
- Sz�naboglya!
- Elk�nyeztetett k�ly�k!
- H�zs�rtos n�mber!
- H�lye mardek�ros!

- Mardek�ros? Most m�r ez is s�rt�s? – nevette el mag�t Draco.
- Persze, hogy az – kacagott Hermione is. – Na j�, hagyjuk, ink�bb egy�l. Az el�bb �gyis �hen akart�l halni.

Adtak egym�snak egy cs�kot, majd nekiestek a r�ntott�nak. A marakod�sr�l az egy�tt elt�lt�tt h�napok alatt se tudtak leszokni, de ezek a csipkel�d�sek m�r csak megszok�sb�l �s szeretetb�l voltak, nem pedig b�nt�sb�l.

A reggeli idillj�ket a cseng� �les berreg�se szak�totta meg.
- V�rsz valakit? – n�zett r� Draco.
- Nem… - mondta Hermione, mik�zben felpattant az asztalt�l. Odaszaladt az ablakhoz, �s kilesett rajta.
- Jesszusom, ez Harry! – s�padt el. – El kell menned!

- Remek. – fintorodott el Draco. – Potter m�r megint keresztbe tesz…
- Ne most Draco! – s�rgette Hermione. – Siess…

A cseng� m�sodj�ra is megsz�lalt, Hermione pedig a kandall� fel� terelte Drac�t. V�ltottak m�g egy b�cs�cs�kot, majd a fi� elt�nt a z�ld l�ngokban. Hermione odaszaladt az ajt�hoz, vett egy m�ly leveg�t, majd kinyitotta.

- Szia Harry! – k�sz�nt�tte bar�tj�t. – Nem sz�m�tottam r�, hogy ilyen kor�n j�ssz…
- Az�rt vagy ilyen leng�n �lt�zve? – n�zett r� Harry zavartan.

Hermione v�gign�zett mag�n, �s elv�r�s�d�tt. Halv�nyk�k selyem h�l�inge m�g nagy j�indulattal se �rt a feneke al�.
- Merlinre! – fakadt ki. – Ne haragudj… mindj�rt j�v�k…

Visszaszaladt a k�nt�s��rt, Harry pedig bel�pett a h�zba.
- Itt is vagyok. – j�tt vissza Hermione, imm�r fel�lt�zve.
- Agg�dtam �rted.
- M�r j�l vagyok, Harry… t�nyleg. Szerencs�nk volt.

- Tudom. �pp hogy el tudtunk hoppan�lni veled, miel�tt r�nk szakadt volna az eg�sz folyos�.
- A l�nyeg, hogy ism�t meg�sztuk. K�rsz egy k�v�t?

- Az j�l esne most, k�szi.
- Arra gondoltam, hogy ha t�nyleg j�l vagy, akkor megn�zhetn�nk ma azt a horcruxot. – mondta, mik�zben �ts�t�ltak a konyh�ba.
- Rendben…

Szinte egyszerre torpantak meg, �s meredtek az asztalon �rulkod� k�t f�lbehagyott reggelire. Hermione tal�n m�g sose k�v�nta ennyire, hogy ny�ljon meg alatta a f�ld, �s s�llyedjen el ott helyben.

- Volt itt valaki? – vonta fel Harry a szem�ld�k�t.
- H�t… - Hermione hirtelen azt se tudta mit mondjon. – Mag�n �rezte Harry �that�, z�ld pillant�s�t, �s k�ptelen volt hazudni.

- H�t… ami azt illeti… - ny�gte.
- �s az a ruha is… Te j� �g… Hermione… Neked viszonyod van valakivel?

A l�ny er�tlen�l b�lintott.
- Mi�rt nem mondtad el? Ki az?
- Harry, ez nem ilyen egyszer�… - szedte �ssze mag�t Hermione. – M�g csak most alakul, �s lehet, hogy nem is lesz bel�le semmi. Ha itt lesz az ideje, �gyis megtudod. Nem akarok �s nem is merek m�g mondani semmit. Ilyen id�kben am�gy se ez a legfontosabb…

- Te tudod, Hermione – mondta Harry, �s tekintet�vel m�g mindig a l�nyt f�rk�szte. – �n b�zom benned.


* * * *


Hermione hi�ba pr�b�lta elnyomni a rossz �rz�seit, a reggeli jelenet ut�n pocs�kul �rezte mag�t. Gy�l�lte mag�t, ami�rt m�r megint hazudnia kellett Harrynek.

Harrynek, aki mindig mellette �llt. Aki m�g ennek ellen�re is megb�zott benne. De h�t nem mondhatta el… Hi�ba a bar�tja, Hermione sejtette, hogy nem igaz�n �rten� meg, hogy pont Draco Malfoy karjaiban t�lti az est�it…

�s Ron… Ron lenne a legjobban kiakadva, tal�n azt is letagadn�, hogy valaha is k�z�k volt egym�shoz. Nem akarta, hogy csal�djanak benne… Hiszen csak azt l�tn�k, hogy el�rulta �ket… Pedig ez nem igaz! Arr�l nem tehet, hogy pont Malfoyba szeretett bele…

Harry tapintatoss�g�nak k�sz�nhet�en nem hozta t�bbet sz�ba a t�m�t, �s Ronnak sem eml�tette, de Hermione tudta, hogy nem fogja elfelejteni.


* * * *


A Grimmauld t�ri kis szob�ban mindh�rman az asztalon �ll�, f�nyes serlegre szegezt�k a tekintet�ket.

- Harry, ez t�l vesz�lyes ahhoz, hogy csak �gy meggondolatlanul neki ess annak a serlegnek! – mondta Hermione, mikor Harry k�z�lte vel�k, hogy feltett sz�nd�ka inni bel�le �s megk�zdeni a horcruxszal.

- Egy horcruxot m�r elpuszt�tottam, ennek is siker�lnie kell.
- Te magad mondtad, hogy az a napl� csup�n kezdetleges horcrux volt! Ennek sokkal nagyobb ereje lehet, gondolj bele, Dumbledore-nak a keze ment r�, pedig � volt a legnagyobb var�zsl�, Regulus Black pedig belehalt, mikor elpuszt�totta a med�lt!

Harry idegesen s�hajtott egyet. Tudta, hogy Hermion�nak igaza van, de �gy �rezte, nincs m�s v�laszt�sa.
- Akkor is meg kell pr�b�lnom, Hermione.
- J�, legyen! – mondta lemond�an a l�ny. – De akkor seg�t�nk.

- M�gis hogy? Csak egy ember tud inni a kehelyb�l…
- Ez igaz, de van egy b�b�j, amivel megoszthatjuk az energi�nkat.

- A Congregatius – csillant fel Ron szeme.
- Congregatius? – n�zett r�juk Harry �rtetlen�l.
- El�g neh�z b�b�j, de tal�n siker�l. Mindenesetre megpr�b�ljuk.

Harry b�lintott, Hermione pedig folytatta:
- Nagy m�rt�k� koncentr�ci�t �s m�ly testi kapcsolatot ig�nyel. Ez vagy szexu�lis vagy az egym�s v�r�vel val� �rintkez�st jelenti. Szerintem maradjunk az ut�bbin�l – mosolyodott el.

El�var�zsolt egy t�rt a p�lc�j�val, �s csak ut�na mondta tov�bb:
- El�g, ha csak a tenyer�nket v�gjuk fel egy kis helyen �s megfogjuk egym�s kez�t. Ut�na csak egym�sra kell koncentr�lnunk, semmi m�sra, �s rendk�v�l intenz�ven, majd kimondjuk a var�zsig�t: Congregatio. Ha siker�l a lelk�nk egym�sba folyik �s az energi�nk egyes�l.

- Ez eddig rendben – mondta Harry. – De ha fogjuk egym�s kez�t, hogy fogok inni a serlegb�l?
- Ha a kapcsolat l�tre j�n, �vatos mozdulatokat tehetsz, de a k�rb�l nem szabad kiszakadnod. Egyik kezednek �rintkeznie kell vel�nk.

- J�l van – s�hajtotta Harry. – Akkor ess�nk neki.
Egym�s ut�n �vatosan felv�gt�k a b�rt a tenyer�k�n, majd a kez�ket egym�shoz illesztett�k, hogy a v�r�k �sszekeveredjen.

Behunyt�k a szem�ket �s egym�sra koncentr�ltak, mik�zben igyekeztek minden m�st sz�m�zni a fej�kb�l. El�sz�r nem t�rt�nt semmi, de hamarosan halv�ny bizserg�st �reztek a kez�kben, �s �nk�ntelen�l is egyszerre sz�laltak meg: -
- Congregatio!

Olyan �rz�s volt, mintha hirtelen kil�ptek volna �nmagukb�l, az energi�k �r�lt sebess�ggel sz�guldoztak a test�kben, imm�r eggy� v�lva. Harry lassan elengedte Hermione kez�t, �s a serleg�rt ny�lt, ami m�r meg volt t�ltve v�zzel. A sz�j�hoz emelte a kelyhet, �s inni kezdett bel�le.

Az els� p�r korty ut�n nem t�rt�nt semmi, majd a serleg kihullt a kez�b�l �s hangosan koppant a f�ld�n. Harry teste g�rcsbe fesz�lt.

Hermione gyorsan elkapta a kez�t, �s most m�r � is �rezte az �raml�, anyag n�lk�li gonoszt, ami vill�msebess�ggel mart bel�. Kib�rhatatlan f�jdalom volt, �gy �rezte el�g bel�lr�l, sz�trobban, darabokra hullik.

Egyre nehezebben l�legzett, l�thatatlan kezek t�pt�k sz�t a bens�j�t, mintha egy sz�rny akarna kim�szni bel�le… Minden marad�k erej�vel megpr�b�lt k�zdeni ellene, kez�vel g�rcs�sen kapaszkodott Harrybe �s Ronba, de tudta m�r nem b�rja sok�ig.

�s mikor m�r �pp feladta volna, �s azt hitte elj�tt a v�g, a f�jdalom megsz�nt.

Zih�lva borult a f�ldre, kez�vel a mellkas�hoz kapott, megszak�tva a var�zslatot. �gy �rezte, most l�legzik el�sz�r. Arc�n verejt�kcseppek g�rd�ltek v�gig, a teste reszketett, de �letben volt…

Lassan felemelte a fej�t �s a fi�kra n�zett, akik kimer�lten, hal�ls�padtan hevertek a f�ld�n, de l�tsz�lag s�rtetlen�l. A k�r k�zep�n ott hevert a serleg, f�nytelen�l, �s megrepedve. A horcrux elpusztult.