Az okt�beri es� vadul kopogott az ablakokon, �s olykor-olykor k�s�rteties mennyd�rg�s r�zta meg az eget. A kanap�n �l� sz�ke n�t k�l�n�s �lvezettel t�lt�tte el a term�szeti er�k egym�snak fesz�l�se, �s telt ajka mosolyra h�z�dott.

Borospohara f�l�tt r�pillantott a vele szemben �l� f�rfira, aki m�r r�g�ta �t figyelte. Kifejezetten j�k�p� volt, a harmincas �veiben j�r�, magas, fekete haj�. B�re egy kiss� kreolos volt, sejtetve d�li sz�rmaz�s�t, �s s�t�t barna szemeiben v�gy csillogott.

Az olaszokr�l azt tartj�k, hogy j� szeret�k, de hogy ebb�l mi igaz, az majd nemsok�ra kider�l… R�g kapott m�r Amanda olyan feladatot, ahol az �ldozat ennyire vonz� lett volna.

Rodrigo Montelli a mugli miniszt�riumban dolgozott, igen fontos beoszt�sban. �s a Nagy�rnak feltett sz�nd�ka volt m�g nagyobb p�nikot kelteni a miniszt�riumban…

– Mi�rt nem j�ssz k�zelebb? – k�rdezte, mik�zben a poharat az asztalra tette. – Tudod a n�k sokszor f�lnek ilyen viharban…
Cs�b�t�an ny�lt el a kanap�n, fekete ruh�ja al�l kivillant a l�b�ra fesz�l� combfix.

- K�tlem, hogy te annyira ijed�s lenn�l – mosolyodott el a f�rfi, de az�rt fel�llt a fotelb�l �s a l�ny el� l�pett.

- Val�ban nem – mondta Amanda, mik�zben tekintet�t nem vette le Rodrig�r�l. A f�rfi let�rdelt el� �s v�gig sim�tott a l�b�n.

- Tetszem neked? – lehelte a l�ny, �s a test�t �vbe fesz�tve felemelkedett.
- Gy�ny�r� vagy – suttogta Rodrigo, mire Amanda k�jesen elmosolyodott.

Egyik l�b�t kecsesen felemelte, �s a f�rfi v�ll�ra tette, �gy vonva k�zelebb mag�hoz. Rodrigo nyelve v�gigsiklott a combj�n, �s Amanda el�gedetten fels�hajtott. Hagyta, hogy a f�rfi felt�rje a szokny�t, �s a csipk�s feh�rnem�t f�lretolva a leg�rz�kenyebb pontj�n kezdje el k�nyeztetni.

Arca �tszellem�lt az �lvezett�l, m�skor hideg szeme most t�zesen csillogott. Im�dta a f�rfiakat ennyire kiszolg�ltatott helyzetben l�tni, ahogy a l�ba el�tt hevernek az�rt, hogy �t juttass�k a gy�ny�r�k cs�cs�ra.

Halk sikolyok hagyt�k el az ajk�t, kez�vel finoman a kanap� kr�msz�n� huzat�ba markolt. Szem�t csak akkor vette le a f�rfir�l, mikor test�t robban�sszer�en r�zta meg az orgazmus.

El�gedetten hanyatlott h�tra, mik�zben kezeivel mag�hoz h�zta a f�rfit. Nem vesztegette az id�t r�, hogy kigombolja az inget, helyette v�gyt�l f�tve t�pte azt sz�t. Rodrigo felhev�lten cs�kolta meg Amand�t, �s ajkain a l�ny m�g �rezte a saj�t �z�t, ami megvad�totta.

Lenyomta a f�rfit a kanap�ra, �s leh�zta r�la a nadr�got. F�l�m�szott, �s egyetlen mozdulattal � is megszabadult a ruh�j�t�l. Rodrig� felemelkedett, hogy sz�j�val r�tapadhasson Amanda test�re, mik�zben bel�hatolt. Amanda felny�g�tt �s a f�rfi haj�ba t�rva vonaglani kezdett rajta. Fel �s le, egyre gyorsabban �s gyorsabban…

Fej�t h�travetette, �les k�rmeivel v�gig sz�ntott a h�t�n, Rodrigo pedig a fenek�be markolva h�zta mag�hoz k�zelebb �jra �s �jra, egyre hevesebben… Orgazmusuk olyan k�zel volt egym�shoz, hogy szinte egyszerre �rt�k azt el.

Rodrigo zih�lva d�lt h�tra, Amanda pedig lem�szott r�la. Am�g a f�rfi behunyt szemmel pihegett, az � tekintete m�r hidegen villant meg. Az igazi �lvezet m�g csak most j�n…

El�h�zta a t�sk�j�b�l a p�lc�j�t, majd egyik l�b�t Rodrigo ernyedt f�rfiass�g�ra helyezte, mire az felszisszent f�jdalm�ban. El akarta l�kni a n� l�b�t, de az elki�ltotta mag�t:
- Crucio!

Leplezetlen �lvezettel n�zte Rodrigo g�rcsbe r�ndult arc�t, ahogy felord�t k�nj�ban, �s teste tehetetlen�l verg�dik.
- Mi…mit csin�lsz velem?! – dadogta, mikor a l�ny megsz�ntette a var�zslatot.

- J� volt a szex veled, kicsim – g�gy�gte Amanda b�josan mosolyogva. – de nincs sz�ks�g�nk t�bb� r�d. Se nekem, se a vil�gnak.

M�g miel�tt b�rmit is tehetett volna, Amanda arca eltorzult a gy�l�lett�l, �s elki�ltotta mag�t:
- Adava Kedavra!

Egy z�ld villan�s, �s Rodrigo szemei �resen meredtek a semmibe. Amanda ism�t elmosolyodott. Nincs is szebb �rz�s ann�l, mint amikor v�get vethetsz egy emberi �letnek… Hisz a te kezedben van a hatalom. Te ir�ny�tasz…

Bok�j�n lassan felizzott a Jegy, jelezve, hogy a Nagy�r m�r v�rja… El�gedett lesz a munk�j�val, de h�t eddig se csal�dott benne, �s ezek ut�n se fog. A Nagy�r tudja j�l, hogy �lvezi a munk�j�t… Tudja j�l, hogy mennyire �lvezi ezeket a dolgokat. Hogy bosszulni akar. � l�tta a gy�l�let heves l�ngj�t lobogni benne, �s tudta, mire k�pes ez az �rz�s…

M�r abban a percben tudta, mikor el�sz�r �llt a sz�ne el�tt, m�g legilimenci�t se kellett a Nagy�rnak alkalmaznia. Hiszen a v�r�s �s a k�k szemek ugyanazt a kegyetlens�get t�kr�zt�k…

Valami k�jes, �r�lt v�gy f�zte a Nagy�rhoz, amit maga se tudott megmagyar�zni, hiszen pont �, aki soha senki m�snak nem engedte, hogy felette rendelkezzen, f�leg nem egy f�rfinak… �s m�gis most al�rendelte neki mag�t Voldemort akarat�nak. Tal�n az�rt, mert min�l magasabbra emelkedik a kegyeiben, ann�l t�bb hatalma lesz… �s a hatalom mindig vonz�…

Elmosolyodott, �s vetett m�g egy pillant�st a holttest fel�, majd fel�lt�z�tt �s hoppan�lt.


* * * *


Draco arra riadt fel az �jszaka k�zep�n, hogy �get� f�jdalom has�t a karj�ba: a S�t�t Jegy felizzott. Hermione is fel�bredt a hirtelen mozdulatra, �s �lmosan motyogta:
- Valami baj van?

- El kell mennem. – suttogta Draco, megsimogatva a karj�t.
- Mi? Mi�rt? Hova? – emelkedett fel Hermione.
- H�vnak. Te csak aludj, majd k�s�bb tal�lkozunk – cs�kolta meg a l�nyt, �s visszanyomta az �gyra.

- De…
- Nem lesz semmi baj, aludj csak. – megsimogatta Hermione arc�t, adott neki m�g egy cs�kot, majd s�hajtva kim�szott az �gyb�l.

A teste m�g �lmos volt a f�radts�gt�l, de a Jegy t�relmetlen�l izzott a karj�n. Nem fordult m�g el� soha, hogy a Nagy�r ilyenkor sz�l�tsa mag�hoz, �s Draco �rezte, hogy most valami fontos dologr�l lehet sz�. Tal�n v�gre komolyabb feladatot kap…

Mag�ra kapkodta a ruh�it, felvette a fekete csukly�t �s kisietett a h�zb�l, hogy hoppan�lni tudjon. Az es� m�g mindig �ml�tt, a hideg cseppeket az arc�ba f�jta a sz�l, de nem t�r�d�tt vele. Lehunyta a szem�t, �s engedelmeskedett a h�v�snak.

Egy f�lhom�lyban �sz� terembe �rkezett, ahol egy m�regz�ld, magas t�ml�j� sz�kben ott �lt a S�t�t Nagy�r. Mikor megl�tta Dracot, hidegen elmosolyodott, �s v�r�s szemei megvillantak. Kettej�k�n k�v�l m�g egy s�t�t alak �llt a teremben, �s b�r az arca a csukly�t�l nem l�tszott, Draco m�gis mag�n �rezte a tekintet�t.

- Feladatom van sz�modra, Draco – sz�lalt meg a Nagy�r sziszeg� hangj�n.
- �llok rendelkez�sedre, Nagy�r.

- Itt az ideje, hogy bizony�tsd r�termetts�gedet, hogy m�lt� vagy –e a bizalmamra. A beavat�sodon �gy vettem �szre, hogy nem �rzel el�g k�sztet�st r�, hogy �lj, ez�rt itt az ideje, hogy ezen v�ltoztass.
Frederic McLay �s Mary Simmons nemr�g csatlakozott a Rendhez, mint azt megtudtam egy megb�zhat� inform�ci�forr�somb�l. Mindketten a M�gia�gyi Miniszt�rium Var�zsb�n�ld�z�si F�oszt�ly�n dolgoznak, �s lelkesen �lltak a Rend szolg�lat�ba…
Meg kell mutatnunk ezeknek a muglibar�toknak, hogy nem menek�lhetnek el�l�nk. Azt akarom, hogy r�d�bbenjenek: sz�p lassan elpuszt�tjuk �ket, egym�s ut�n… Ha v�gz�nk ezzel a k�t �jonccal, a t�bbiek elrettennek majd att�l, hogy csatlakozzanak. A F�nix Rendj�nek �sszes tagj�ra nem v�r m�s, csak hal�l… - a Nagy�r szemeiben eszel�s �lvezett lobogott .- A te feladatod lesz meg�lni a l�nyt. Amanda a fi�t int�zi el, de fontos, hogy egy�tt dolgozzatok, hiszen te m�g tapasztalatlan vagy… - h�zta el a sz�j�t, mire Draco �nk�ntelen�l is elpirult a megal�z�st�l, f�leg, hogy Amanda el�tt t�rt�nt.

- Nem fogsz csal�dni bennem, Nagy�r – mondta hevesen.
- Aj�nlom is. Ha elbuksz, az �leteddel fizetsz. Nincs sz�ks�gem olyanokra, akik nem veszik komolyan az elveimet.
- �rtettem, Nagy�r.
- T�vozhattok.

A k�t csukly�s alak lehajolt, �s megcs�kolta a fekete tal�r sz�l�t, majd egy �res utc�n tal�lt�k magukat. A Nagy�r m�g a h�vei el�tt se fedte fel soha a rejtekhely�t.

- K�z�s feladat… Izgalmasan hangzik, nem gondolod? – hajtotta h�tra a csukly�t Amanda.
- Mindenk�ppen – fintorodott el Draco. – Ess�nk rajta t�l min�l hamarabb.

- Ahogy �hajtod – mosolyodott el hidegen a l�ny. – Holnap kora d�lut�n �tmegyek hozz�d, �s elmondok mindent…
- Remek – s�hajtott Draco.
- Akkor ezt megbesz�lt�k. Addig is aludd ki magad, kicsim… vagy mondjam ink�bb �gy, leend� jegyesem?

- Ezt most fejezd be Amanda – sziszegte Draco. – B�rmit el fogok k�vetni az�rt, hogy meghi�s�tsam ezt az eljegyz�st, �gyhogy most tegy�l le r�la!
V�laszt sem v�rva dehoppan�lt, �gy nem l�tta Amanda diadalittas arc�t.

- �gy gondolod, kicsim? – suttogta a s�t�tbe. – Nem is tudod, mekkor�t t�vedsz…