T�z perccel m�lt hajnali h�rom, de Draco k�ptelen volt aludni. A S�t�t Nagy�rral val� tal�lkoz�s ut�n nem akart visszamenni Hermion�hez, ahhoz t�l sok mindent kellett most �tgondolnia.

Az es� m�g mindig kopogott az ablakokon, megt�rve az �jszaka csendj�t. A f�st v�kony cs�kokban gomolygott f�lfel� a kez�ben �g� cigarett�b�l, ami ki tudja m�r, hogy a h�nyadik… Szinte automatikusan gy�jtott r� mindig �jabbra �s �jabbra, tekintet�vel makacsul k�vetve a f�st tekerg�z� �tj�t. Nem sz�m�tott. Olyan teher nehezedett a v�ll�ra, ami t�l nagynak bizonyult a sz�m�ra.

Az eg�sz �let�t arra tette fel, hogy megfeleljen a S�t�t Nagy�rnak, de az �lete most elveszni l�tszott… Fogalma sem volt r�la, hogy lehetne meg�lni egy Rendtagot, aki folyamatos v�delem alatt �ll…

Persze, harcban az m�s, de a Nagy�r nem ezt k�rte t�le. Hanem hogy �gy gyilkoljon meg valakit, hogy m�g v�dekezni se tudjon… Draco gyomra g�rcsbe r�ndult erre a gondolatra. Tudta, hogy nem szabadna irt�znia az �l�s gondolat�t�l, hogy erre a lehet�s�gre v�rt, de m�gse tudta lelkesen fogadni a feladatot. M�s dolog zsarnokoskodni valaki felett �s m�s dolog �leteket elvenni…

A Roxfortban m�g milyen k�nny� volt minden, meg volt a maga kisvil�ga, amiben uralkodhatott, �s nem kellett att�l f�lnie, hogy egyetlen hib�j��rt majd az �let�vel felel…

M�snak k�pzelte ezt a vil�got, vonzotta a hatalom, de nem ilyen �ron. Csakhogy most m�r nem volt vissza�t… Ha tekint�lyt akar, az�rt bizony�tania kell, hogy meg�rdemli… Nem lesz � se m�s, mint egy lelketlen hal�lfal�, akinek �rtatlanok v�re tapad a kez�hez. A gondolatra akaratlanul is kir�zta a hideg.

Nem szabadna ilyenekre gondolnia. Hiszen ezek olyan emberek, akik hal�lt �rdemelnek. Muglik, s�rv�r�ek… Mint Hermione… Kez�be temette az arc�t, �s egy keser� s�haj szakadt fel a tork�b�l. Mi�ta egy�tt voltak, soha, egyetlen egyszer sem gondolt �gy a l�nyra, hogy ezt a megvet� jelz�t haszn�lja. Pedig ha hith� hal�lfal� lenne, a szerelmes �jszak�k helyett meg k�ne gyilkolnia a l�nyt hidegv�rrel. De ha igaz�n szeretn� Hermion�t, akkor nem lenne k�pes olyanokat meg�lni, mint �…

Ha azt hitte, hogy majd ez a k�t �rz�s, a szerelem �s az elhivatotts�g megf�r egym�s mellett, h�t be kellett l�tnia, hogy nagyot t�vedett. El�bb-ut�bb fel kell adnia az egyiket…

Tudta, hogy az lenne a legegyszer�bb, ha szak�tana Hermion�val, de �nz� m�don k�ptelen volt megtenni. A lelk�nek az a kicsi, de tiszta r�sze hevesen tiltakozott az ellen, hogy feladja az egyetlen olyan dolgot, amit�l igaz�n boldognak �rzi mag�t az �letben… K�ptelen lenne r�. Majd akkor, ha m�r v�gk�pp nem lesz m�s v�laszt�sa.

�s Amanda is… A Nagy�r keresve se tal�lhatott volna kellemetlenebb partnert neki. Egyr�szt gy�l�lte, hogy pont Amanda el�tt kell r�vil�g�tani a z�ldf�l�s�g�re, Draco b�rki m�s seg�ts�g�t sz�vesebben fogadta volna, mint a l�ny�t.

Amanda m�r �gy is azt hiszi, hogy f�l�tte �llhat… Err�l nyomban a fej�be tolakodott a m�sik indok, amir�l id�ig szerencs�sen megfeledkezett. � �s Amanda kettesben… Ha id�ig meg is menek�lt a l�ny h�l�j�b�l, most fogalma sem volt, hogy fog ellen �llni a cs�b�t�snak. Hiszen m�r csak r� gondolnia is el�g, hogy felhev�lj�n a teste… Gy�l�lte.

Gy�l�lte, mert tudta j�l, hogy Amand�nak hatalma van a teste f�l�tt, hi�ba tiltakozna is ellene, hiszen a l�ny m�r egyetlen �jszak�val is gy�zelmet aratna felette. Megal�zn� saj�t mag�t, hiszen bebizony�tan�, hogy gyenge, �s � is csak a v�gyait�l f�gg. De ha egyszer olyan neh�z ezeknek a v�gyaknak ellen�llni… Hiszen m�r a b�lon se sok hi�nyzott hozz�, hogy elvesz�tse a fej�t…



* * * *



M�snap Draco kialvatlanul �bredt, �s elg�mberedett v�gtagokkal. Nem is eml�kezett r�, mikor mer�lt �lomba a kanap�n, de nem aludhatott valami sokat. Kiny�jt�zott, majd fel�llt, hogy csin�ljon mag�nak egy k�v�t. Kipillantott az ablakon, de a l�tv�ny nem volt valami b�ztat�: b�r m�r nem esett, az �g m�g mindig nyomor�s�gosan sz�rke volt. Remek – gondolta. Legal�bb az id�j�r�s t�kr�zte a hangulat�t…

A d�lel�ttje azzal telt, hogy pr�b�lta lek�tni mag�t minden elk�pzelhet� dologgal, ami csak esz�be jutott, de nem igaz�n tudta kikapcsolni az agy�t �s elterelni a gondolatait, s�t, ahogy teltek a percek h�v�s nyugalma minduttalan idegess�gbe csapott �t. Azt�n v�g�l, nagy sok�ra megsz�lalt a bej�rati cseng�…

Draco csak nehezen tudta hideg �larc�t mag�ra er�ltetni Amanda l�tt�n. A l�nyon fekete r�vidszoknya volt �s t�rdig �r�, magas sark� csizma, amiben am�gy is hossz� l�bai csak m�g hosszabbnak tetszettek, a feh�r bl�z pedig szinte r�tapadt a fels�test�re. Amanda elmosolyodott a fi� pillant�sa l�tt�n.

- Nocsak Draco, milyen f�radtnak t�nsz – mondta hidegen. – Csak nem hossz� �jszak�d volt?
- F�radj beljebb Amanda, �s t�rj�nk a t�rgyra a b�jcsevely helyett – v�laszolta a fi�, tekintet�t nagy nehezen elford�tva a vonz� idomokr�l.

- Ahogy akarod – s�t�lt be a l�ny, �s helyet foglalt a kanap�n. V�kony teste elny�lt a s�t�tz�ld huzaton, szinte k�vetelve, hogy �rjenek hozz�. Draco les�t�tte a szem�t, �s a pr�b�lt nem tudom�st venni a saj�t v�gyair�l.

- Nos? – �lt le v�g�l Amanda mell�, de tisztes t�vols�gban.
- L�tom ideges vagy – pillantott a teli hamut�l fel� Amanda, meg se hallva a s�rget� k�rd�st. – Pedig igaz�n nem k�ne, nemdeb�r?

- Ahogy vessz�k – v�laszolt kelletlen�l Draco. – A feladatra nem igaz�n lehet r�mondani, hogy egyszer�.
- De nem is lehetetlen – szegezte r� a tekintet�t Amanda. – A Miniszt�riumban m�g sosem t�rt�nt gyilkoss�g, ez�rt nem is sz�m�tanak r�.

Dracoban hirtelen meg�llt az �t�. Azt hitte, rosszul hall.
- Ugye nem azt akarod ezzel mondani… - hebegte.
- De, kicsim, pontosan azt akarom mondani – mosolyodott el neg�desen a l�ny.
Draco �rezte, hogy els�pad.

- Ez �r�lts�g! – fakadt ki. – M�gis hogy gondoltad, hogy majd bes�t�lunk a Miniszt�riumba, �s egy rak�s szakk�pzett auror el�tt meg�l�nk k�t embert?!

- Ha �gy vessz�k, tulajdonk�ppen igen.
- Te nem vagy norm�lis.
- Gondolkozz m�r, Draco! – csattant fel Amanda. – Persze, hogy nem csak �gy fogunk bes�t�lni. Minden itt van n�lunk, ami kell.

El�h�zott a t�sk�j�b�l k�t var�zsp�lc�t, �s k�t apr� kis fiol�t.
- Nem mi fogunk bes�t�lni a Miniszt�riumba, vagyis nem ebben a testben. Ez itt Matthew �s Catherine Johnson p�lc�ja, �s hajsz�la… Mindketten halottak, de err�l m�g nem tud senki, viszont nek�nk kap�ra j�n. Egy �tlagos vid�ki testv�rp�r…

- J�, rendben. Az egy dolog, hogy felvessz�k az alakjukat. De annyi var�zsl� el�tt m�gis hogy akarod meg�lni �ket? – h�zta el a sz�j�t Draco.
Amanda elmosolyodott.
- Ne agg�dj, van arra is tervem. Mindenre egy �r�nk lesz…


* * * *


A biztons�gi �r r� se pillantott Dracora, mikor ellen�rizte a p�lc�j�t, Amand�t viszont ann�l jobban megn�zte mag�nak, �s borost�s arc�ra kaj�n vigyor �lt ki. A l�ny a Sz�zf�l�nek k�sz�nhet�en most alacsony volt �s v�kony, �benfekete haza hossz� hull�mokban omlott a v�ll�ra.

A n�hai Catherine Johnsonnak b�jos �s kedves arca lehetett, de a barna szemekben most hideg gonoszs�g vill�dzott. Amanda jelleme �titatta az egykori n�i testet, �s a szexu�lis kisug�rz�s most valami egzotikus sz�ps�ggel p�rosult. Draco tekintete �ntudatlanul is elid�z�tt az apr� szoknya al� rejtett form�s kis fen�ken, m�gnem Amanda h�tra fordult, hogy indulhatnak.

Ahogy �tv�gtak az El�csarnokon, Draco �szrevette, hogy nem csak Amand�t, �t is j� n�h�nyan megn�zik, els�sorban a felcsillan� szem� n�k, akiknek az �jdons�lt latinos k�lseje l�that�an elnyerte tetsz�s�t. Hab�r a helyzet nem volt �ppen ismeretlen a sz�m�ra, Draco most m�gis azt k�v�nta, b�r kev�sb� csinos emberek alakj�t �lt�tt�k volna magukra.

Id�k�zben meg�rkeztek a Var�zsb�n�ld�z�si F�oszt�lyra, �s �tv�gtak a munk�ba burkol�zott termen. Ahogy elhaladtak, n�h�nyan k�v�ncsian kikukkantottak a boxukb�l, de Amanda nem n�zett r�juk, �gy t�nt, tudja hova mennek. A terem v�g�n l�v� ajt� el�tt meg�llt, �s a titk�rn�h�z fordult.

- J� napot kisasszony, s�rg�sen besz�lnem k�ne Mr McLayjel – mondta, mik�zben �rtatlanul, s�t, seg�lyk�r�en n�zett a l�nyra.
- Azonnal ut�nan�zek – mosolyodott el, majd bekopogott az ajt�n.

Ahogy elfordult, Amanda jelent�s�gteljes pillant�st k�ld�tt Draconak, de � a l�ny jelz�se n�lk�l is r�j�tt, hogy kivel �lltak szemben. A fak� sz�ke haj�, mosolyg�s titk�rn� Mary Simmons volt.

Egy pillanattal k�s�bb az iroda ajtaj�ban egy magas, fekete haj� f�rfi jelent meg, �s k�rd� tekintet�t a p�rosra vetette.
- Mr McLay – l�pett hozz� Amanda. –Szeretn�k besz�lni �nnel, ha nincs ellene kifog�sa. Csak az �n seg�ts�g�ben b�zhatok…

Amanda el�ad�sa kifog�stalan volt. Hangja k�ny�rg� volt, pillant�sa ak�r egy elesett kisl�ny�. Csakhogy �pp egy nagyon vonz� kisl�ny�…

McLay beterelte maga el�tt Amand�t, �s Mary lelk�re k�t�tte, hogy senki ne merje �ket zavarni. Draco egyed�l maradt az �ldozat�val.
Mary zavartan les�t�tte szem�t, amikor r�n�zett, ebb�l pedig nem volt neh�z kital�lnia, hogy Matthew Johnson k�lseje nagyon is tetszik neki. Elmosolyodott, �s a l�nyhoz l�pett.

A feladat v�grehajt�s�nak ebben a r�sz�ben legal�bb rutinja volt, nem hi�ba volt a Roxfort n�cs�b�sza. El�vette elb�v�l� modor�t, ami mint a legt�bb esetben id�ig, most is m�k�d�tt. Mary sz� szerint elolvadt, mikor Draco finoman b�kolt neki, �s megeml�tette, hogy sz�vesen tal�lkozna m�g vele.

L�tszott rajta, hogy el se meri hinni, hogy Draco pont neki mond ilyeneket. Kedves, pirul�s l�ny volt, de a lelkes szemekbe n�zve Draconak akaratlanul is az jutott esz�be, hogy perceken bel�l meg kell �lnie �t… A sz�ja egy kicsit kisz�radt, de egy�b jel�t nem adta az elborzad�s�nak.

A besz�lget�st v�g�l az t�rte meg, hogy McLay kidugta a fej�t az ajt�n, �s mosolyogva k�rte meg Maryt, hogy j�jj�n be egy perce. A titk�rn� szabadkozva pillantott Dracora, aki m�r tudta j�l, mi�rt h�vt�k be a l�nyt. �szrev�tlen�l k�vette Maryt az irod�ba, �s becsukta maguk m�g�tt az ajt�t.

Marynek v�dekezni se volt ideje, ahogy bel�pett, a p�lc�ja egyb�l Amanda kez�be rep�lt. Suhintott m�g egyet, mire a k�t testre k�telek csavarodtak r�. Mary sikoltani akart, de Draco eln�m�totta.
- Sietn�nk kell – mondta Amanda. – A k�nz�sra most nem marad id�… Adava Kedavra!

Frederic McLay holtan bukott el�re, Amanda pedig kifejez�stelen arccal n�zte. Mary szemei kid�lledtek a r�m�lett�l. Ord�tani pr�b�lt, de egy hang se j�tt ki a tork�n, teste pedig reszketett, ahogy szemben�zett Draco p�lc�j�val.
- Gyer�nk – hallotta Amanda s�rget� parancs�t.

Lehunyta a szem�t, �s erej�t megfesz�tve koncentr�lt az �tokra, majd � is kimondta a hal�los �tkot. Mary feje el�re bicsaklott, �s szemei �vegesen meredtek a semmibe. Draco ledermedve b�mult a halott l�nyra, de Amanda elkapta a karj�t, �s kifel� h�zta.

- El kell t�nn�nk innen! – sziszegte, mire Draco g�piesen k�vette. Becsukt�k maguk m�g�tt az ajt�t, de r�gt�n szembe tal�lt�k magukat egy boszork�val, aki befel� igyekezett volna.

- Mr McLaynek fontos besz�lget�se van, megk�rte, hogy ne zavarj�k egy darabig – mosolygott r� Amanda, Draco pedig elh�lve figyelte a l�ny hideg reakci�j�t.

- Jaj, m�r megint… - sop�nkodott a boszork�ny. – Pedig ez is fontos lenne, na mindegy, majd k�s�bb. Kedves, hogy sz�lt.
- Nem tesz semmit - mondta Amanda, majd tov�bbmentek a kij�rat fel�.

Egy �r�kk�val�s�gnak t�nt, mire v�gre kijutottak az �p�letb�l. Draco k�nyelmetlen�l t�rte mag�n a tekinteteket, most minden egyes pillant�st fenyeget�nek �rzett, �s k�zben egyfolyt�ban azt v�rta, hogy mikor tal�lja el egy lefegyverz� �tok, hogy azt�n vigy�k az Azkabanba.

Azonban semmi ilyesmi nem t�rt�nt… Kil�ptek egy kapun, �s Draco h�za el� hoppan�ltak. Teljes�tett�k a feladatot.

Draco besietett az es� el�l a h�zba, �s remeg� k�zzel gy�jtott r� egy cigarett�ra. Nekit�maszkodott a falnak, �s m�lyen let�d�zte a f�st�t. H�t t�nyleg siker�lt… T�l van rajta… Nem bukott el…

L�gz�se lassan enyh�lt, �s a sz�vver�se is vissza�llt a r�gi ker�kv�g�sba. Megk�nnyebb�lve nyitotta ki �jra a szem�t. Lepillantott a kez�re, �s el�gedetten l�tta, hogy az ism�t a saj�tja.

- Milyen �rz�s volt, Draco? – hallotta Amanda k�jes hangj�t, mire feln�zett a l�nyra. Az �pphogy lecsillapodott sz�ve ism�t �r�lt m�dj�ra kezdett el verni, �s k�nz� forr�s�g �nt�tte el a test�t. Amanda b�r�re r�tapadt a vizes ruha, megmutatva alakj�t…

- Ugye, milyen m�mor�t�? – folytatta Amanda, meg se v�rva Draco v�lasz�t. – Az adrenalin felhalmoz�dik �s elszabad�tja a poklot a testedben… Nincs enn�l k�jesebb �rz�s, az ember elveszti az �nuralm�t…

Minden egyes sz�val k�zelebb l�pett Dracohoz, m�gnem m�r olyan k�zel �llt hozz�, a fi� hogy �rezte Amanda lehelet�t a b�r�n.

- Igaz�n felemel� �rz�s volt Amanda – pr�b�lta mondani hidegen, de a torka furcs�n sz�raznak t�nt. K�nyszer�tette mag�t, hogy ell�pjen a l�nyt�l, de annak a keze hihetetlen gyorsas�ggal sim�tott v�gig az �gy�k�n.

- Hov� menek�lsz megint, Draco? – duruzsolta a l�ny a f�l�be.
- Nincs sz�ks�gem a szolg�ltat�saidra – fintorodott el er�tlen�l a fi�. – A feladatnak v�ge. Hazamehetsz.

- Biztos ezt akarod? – villant meg Amanda szeme, �s ajk�t v�gigh�zta Draco nyak�n, aki beleborzongott az �rint�sbe.
- Biztos – suttogta Draco, �s nagy er�fesz�t�ssel eltolta mag�t�l a l�nyt.

- Ahogy gondolod – mosolyodott el Amanda, majd odas�t�lt az asztalhoz, hogy felvegye a t�sk�j�t. Ami a f�ldre cs�szott…

Draco teste szinte l�ngolt, ahogy Amand�t n�zte. A l�ny kecses mozdulattal lehajolt a t�sk�j��rt, mik�zben a r�vid szoknya szem�rmetlen�l fedett fel mindent.

Amanda cs�bosan h�trapillantott, �s Draco m�r tudta, hogy elveszett. Minden gondolat elt�nt a fej�b�l, a test�ben vad�llat m�dj�ra tombol� v�gy �tvette felette az uralmat. Nem is vette �szre, hogy ker�lt a l�ny m�g�, csak azt, hogy a f�ldre d�nti…